Pártos Claudia
Pszichológus

Önismereti kérdések

Az önismeret fontos az élet számos területén, mivel lehetővé teszi, hogy az jobban megértsük magunkat, és tudatosabban éljük az életet. Nagyon sok frusztráció és elkeseredés abból fakad, hogy az nem tudunk, vagy nem merünk önmaga lenni. De mit is jelent önmagunknak lenni, mi is az az önismeret?

​

Az önismeret az egyén tudata és érzékelése önmagáról, valamint azokról a motivációkról, érzelmekről, gondolatokról és viselkedési mintákról, amelyek meghatározzák azt, hogy kicsoda valójában. Az önismeret előnyei közé tartozik:
 

1. Hatékonyabb kommunikáció másokkal: Az önismeret révén az ember jobban megérti az érzéseit és gondolatait, így könnyebben és hatékonyabban tud kommunikálni másokkal.

2. Jobb döntéshozatali képesség: Az önismeret segíti az embert abban, hogy felismerje a saját erősségeit és gyengeségeit, valamint hogy jobban megértsék a motivációikat és céljaikat, így képesek lesznek olyan döntéseket hozni, amelyek megfelelnek az életüknek.

3. Hatékonyabb stresszkezelés: Az önismeret révén az ember tudatosabban tudja kezelni a stresszt, mivel felismeri azokat az okokat, amelyek miatt stresszesnek érzi magát.

4. Jobb kapcsolatok másokkal: Az önismeret segíti az embert abban, hogy jobban megértse másokat, és könnyebben tudjon kapcsolatot teremteni velük.

5. Jobb énkép: Az önismeret elősegíti, hogy az ember pozitívabb énképet alakítson ki magáról, amely hozzájárulhat az önbizalom és az önbecsülés növeléséhez.
    

Összességében az önismeret az élet számos területén előnyös lehet, és segíthet  abban, hogy boldogabb és kiegyensúlyozottabb életet éljünk. Elfogadó terápiás közegben lehetőség nyílik a saját őszinte érzésekre való odafigyelésre, a „jó–rossz” kategória mentén való szigorú önmegítélés helyett. Ezáltal megtapasztalható egy mélyebb önelfogadás.

Az életvezetési nehézségek olyan kihívások és problémák, amelyekkel az emberek az életük során találkozhatnak, és amelyek megnehezítik az életüket és a mindennapi tevékenységeiket. Ezek hatással lehetnek az élet minden területére, és negatívan befolyásolhatják az életminőséget.

​

Ahogy újabb és újabb életszakaszba lépünk, más-más feladatokkal kell megbirkóznunk. A fejlődési szakaszok, ill. az átmenetek az egyik fejlődési fázisból a másikba ún. normatív krízist idéznek elő. Ezek a krízisek azért nevezhetők normatívnak, mert megjelenésük minden embernél valószínűsíthető – az egészséges lelki fejlődés velejárói.

Az életvezetési tanácsadás célja az, hogy ezekben a periódusokban segítse az embereket a saját erőforrásaik és képességeik felfedezésében és kiaknázásában, az életüket érintő problémák megoldásában, mely a fejlődési folyamatot támogatja. 

Néhány példa az életvezetési nehézségekre:

​

• Pénzügyi problémák

• Kapcsolati problémák

• Önértékelési problémák 

• Egészségügyi problémák

• Életmódbeli problémák

• Munkahelyi problémák

​​

Ezek mellett két kiemelt kategória, melyekkel specializáltan foglalkozom: 

​

1. Diákélet nehézségei: 

​

• A diákélet során számos nehézséggel szembesülhetnek a diákok, például:

  • Túlterheltség: A diákoknak sokszor sok feladatot kell egyszerre elvégezniük, ami túlzott stresszt okozhat és nehézzé teheti az időbeosztást.

  • Teljesítménykényszer: A diákoknak sokszor magas elvárásoknak kell megfelelniük, amelyek lehetnek származhatnak a szülőktől, az iskolától vagy a társadalomból. Ez a teljesítménykényszer szorongással, alacsony önbecsüléssel és érzelmi kimerüléssel járhat.

  • Társas kapcsolatok: A diákoknak nehézséget okozhat a társas kapcsolatok kiépítése és fenntartása, különösen akkor, ha új iskolába kerülnek, vagy társadalmi csoportokban találják magukat, amelyekben nehezen tudnak beilleszkedni.

  • Pénzügyi nyomás: A diákok számára az anyagi nehézségek is okozhatnak stresszt, különösen akkor, ha a tanulmányi költségek magasak, és nehéz munkát találni a tanulás mellett.

  • Egészségi problémák: A diákok számára a stressz, a kevés alvás és az egészségtelen életmód miatt egészségügyi problémák is jelentkezhetnek, például a depresszió, az alvászavarok, az étkezési zavarok vagy az alkohol és kábítószer-függőség.​

​​

2. Külföldi lét nehézségei:​ 

​

• A külföldi lét során számos nehézséggel szembesülhetnek az emberek, például:

  • Nyelvi nehézségek: Ha az illető nem beszéli a célország nyelvét, akkor nehéz lehet kommunikálni és megérteni a helyi kultúrát és szokásokat.

  • Kulturális különbségek: A külföldi országokban eltérő kulturális normák, értékek és szokások lehetnek, ami nehezítheti az alkalmazkodást és az illeszkedést.

  • Társas kapcsolatok: Az új országban az embereknek új barátokat és kapcsolatokat kell kialakítaniuk, ami időt és energiát igényelhet.

  • Pénzügyi nehézségek: Az új országban magasabb árak és költségek lehetnek, és az embernek előfordulhat, hogy kevésbé tud megbirkózni a pénzügyi nyomással.

  • Honvágy: A családtól, barátoktól és a megszokott környezettől való távollevés nehéz lehet az emberek számára, és honvágyat okozhat.

  • Jogrendszeri különbségek: Az új országban eltérő jogrendszer és bürokrácia lehet, ami nehézségeket okozhat például a munkavállalás, az okmányok beszerzése vagy az állampolgárság megszerzése során.